Miért van szüksége Európának a Galileo rendszerre?
Lukács Gellért összefoglalója - 2010-01-23
A Globális Műholdas Navigációs Rendszerek (GNSS) léte lehetővé teszi azok felhasználói számára, hogy a föld felszínén bárhol és bármikor meghatározhassák saját helyzetüket vagy más felhasználók vagy objektumok helyzetével tegyék ugyanezt. A jelenleg működő rendszerek – az Amerikai GPS és az Orosz GLONASS – már jelenleg is hasonló feladatokat látnak el.
A GALILEO program célja, hogy létrehozza az első civil felügyelet alatt működő (értsd: nem katonai) globális műholdas navigációs rendszert.
A műholdas navigációt használó közösség napjainkban kizárólag az Egyesült Államok által üzemeltett GPS rendszerre vagy kisebb részben az Orosz GLONASS-ra támaszkodhat. Mivel ezen rendszereket az említett országok védelmi minisztériumai üzemelteti, nincs garancia arra, hogy működésük kiszámítható vagy pontosságuk örökké elfogadható lesz.
Ha a fenti rendszerek egy napon elérhetetlenné válnának, nagyon sok területen okozna problémát a hagyományos (régi) navigációs berendezések ismételt használatba vétele. (iránytű, térképek, távcsövek, szextáns és persze a jó öreg világítótorony) A létező GNSS rendszerek kiesése vagy hibája – főként azok széleskörű elterjedtsége miatt – nem csak a közlekedési rendszerek működtetését de az emberek biztonságát is veszélyeztetheti.
Mindezek miatt az Európai Unió már az 1990-es évek eleje óta tervezi egy GNSS rendszer létrehozásást. A rendszer léte Európa függetlensége számára elsődleges fontosságú, de tervezése során egyéb másodlagos érdekeket is figyelembe vettek:
- a GPS és GLONASS rendszerekkel való együttműködési képessége révén a Galileo szinte minden körülmények között képes lesz a pontos helymeghatározásra. (2004)
- A műholdak egyenlítőhöz viszonyított 56 fokban eltolt pályasíkjai és relatív nagy távolságuk miatt a Galileo működése a sarkok közelében is megfelelő lesz, amelyet skandináv barátaink és Patriot Hills lakói nyilván nagy örömmel fogadnak.
- A Galileo segítségével az európai vállalatok képesek lesznek a GNSS-ben rejlő üzleti lehetőségek maximális kihasználására.
Bár a Globális Műholdas Navigációs Rendszerek (a továbbiakban: GNSS) célkitűzése egyszerűen leírható, a megvalósítás rengeteg tudományterület, üzleti érdek és politikai akarat együttműködését igényli.
A Galileo pontosságának alapja a precíz időmérés. Egyetlen ezredmilliomod másodperc tévedés 30 centiméternyi pontatlanságot eredményez. A sokkal könnyebben felfogható 1 másodpercnyi tévedés a navigáció tekintetében azt jelentené, hogy járművünk kiszámított pozíciója valahol a Holdon lenne. A jelenlegi GNSS rendszereknél precízebb működést a Galileo mérnökei úgy biztosítják, hogy egy eddig az űrben nem alkalmazott eszközt – az úgynevezett passzív hidrogén mézert – használják időmérésre. A mézer hasonló elven működik mint a közismertebb lézer, de nem fényt hanem rádiójeleket erősít és jelen esetben a hidrogén atom eredendő tulajdonságai miatt rendkívül megbízhatóan szolgáltatja a tik-tak jeleket. A biztonság kedvéért két rubídium atomóra is helyet kap a műholdak fedélzetén.
